7.rész-Paris and broke up.

- Hé Alexa, 3-ig ugye visszaérünk, mert találkozóm van valakivel, és ez eléggé fontos lenne számomra.

- James?

- Áh, nem. Figyelj erről nincs mit megvitatnunk. Túlságosan elfoglalja az éneklés, meg hogy megfeleljen a közönségének, hogy észre sem veszi, hogy van valakije akivel illene törődnie. Meg aztán ott van Halston, ami semelyik oldalról nincs megcáfolva vagy megerősítve.-csóváltam meg a fejem csalódottan, mert már napok óta azt éreztem James mellett, hogy csak barátok vagyunk. Nem bújt oda úgy hozzám, mint az elején, sőt nem is fáradozik azzal, hogy a közelemben legyen a legtöbbet. Valahogy minden fontosabb lett hirtelen neki, mint az, hogy velem legyen.

- És Jackson a te részedről.-nevetett fel Alexa

- Ezt a bátyám állította? Mert ha igen, felesleges hinned neki, ugyan is tökre nem jön be Jackson. Barátnak jó lenne meg minden, helyes nem az a baj, csak hát tudod nem az esetem.

- Igeeen. Persze, én meg most estem le a falvédőről. Látszik rajtad kedves Elizabeth Pena, hogy nagyon is bejön neked Jackson Guthy.

- Francba, akkor majd álarcot húzok. Egyébként meg csak tetszik. Hogy lehetnék belé szerelmes, ha nem is ismerem.

- Jamesbe is úgy estél bele, hogy nem ismerted. De van elég időd megismerni még, és szerintem Jacksonnak is bejössz, szóval ő nem fogja ezt a témát annyiban hagyni. Na de gyere, mert a végén még megváratod szegény fiút.-ragadott kézen Alexa

- Várj honnan veszed, hogy Jacksonnal találkozom ma?-pislogtam nagy szemekkel

- Leesett ezek után. Na induljunk már, nem bírok magammal. Vennem kell egy-pár ruhát. Meg neked is. Na gyere.-karolt belém, majd elindultunk, hogy bevegyük Párizs városát és az ottani ruhaboltokat. Szerencsére minden boltban találtunk egy megfelelő ruhadarabot, amit sikeresen meg is vásároltunk. Beültünk egy kávézóba, ahol Alexa egy expresszót én pedig egy Latte Macchiato-t rendeltem, amit egy rövid beszélgetés alatt el is fogyasztottunk. Három előtt pár perccel visszasétáltunk az Eiffel toronyhoz, ahol 8 szatyorral megrakodva vártuk, hogy Jackson megérkezzen. Percre pontosan 3-kor megérkezett, és üdvözölte Alexát. Ezután ő a táskákkal a kezében elindult vissza a szállás felé. Egy darabig csak néztük, ahogy az alakja távolodik az épületek között, majd egymás felé fordulva zavartan álltunk néhány percig.

- Hát szia!-törte meg a csendet Jackson, majd kissé zavartan rám mosolygott.

- Szia!-mosolyodtam el én is, majd miután egy újabb kínos csend következett volna, felajánlottam, hogy elindulhatunk felfedezni a várost. 

Először elmentünk hajókázni a Szajnán és élveztük azt, hogy csak miénk a kinti fedélzet. Rengeteget nevettünk, és szinte mindent megtudtunk egymásról. Jacksonnal egyszerűen bármiről, bárhol el lehet beszélgetni, úgyhogy ő egy igazán csodálatos barát lehetne. A bökkenő csak ott van, hogy nekem piszokul tetszik, és inkább kezdek felé húzni mint James felé.Iránta már nem érzem azt amit a turné kezdetén, sőt az kezd barátsággá alakulni. A nap folyamán megnéztük még a Tüileriák kertjét, a Louvre-t, a Notre Dame-ot. Sétáltunk a Champs-Élysées-en, ahol Jackson a Disney boltban vett nekem egy oroszlánkirályos plüssfigurát. A nap zárásaként felsétáltunk az Eiffel torony tetejére, ahol gyönyörködtünk az épp lemenő napban.

- Párizs csodálatos város. Köszönöm, hogy megmutattad nekem.-néztem szét a városon, ahol már kigyulladtak az esti lámpák, fényárba úsztatva a várost.

- Igen, főleg naplementekor. Ugyan nincs mit, neked bármikor.-lépett közelebb hozzám, majd a kezét is közvetlenül az enyém mellé helyezve folytatta-Liz, mondanom kell valamit.

- Mit Jackson?-fordultam felé mosolyogva

- Nekem már az első találkozásunk óta tetszel. Nagyon. Sajnálom, hogy Jamessel vagy mert látom, hogy mostanában alig törődik veled, sőt talán mondhatnám úgy is, hogy szinte semennyit. Biztosra mondhatom,hogy én sokkal többet adhatnék neked mint ő. Soha nem csalnálak meg, mert te vagy a legklasszabb csaj akivel valaha is találkoztam. Veled bármiről el lehet beszélgetni. Vicces vagy, de ugyanakkor hihetetlenül érzelmes és romantikus lány is. Olyan amilyet én mindig is kerestem magam mellé, és hidd el ha velem lennél soha de soha nem engednélek el magam mellől. Ha most nem James barátnője lennél, ebben a percben megkérdezném, hogy lennél e az én barátnőm. De tiszteletben tartom amit iránta érzel, és megpróbálkozom azzal, hogy csak barátként tekintsek rád, úgy ahogy te is így tekintesz rám.

- Jézus. Most erre mit mondjak.-túrtam bele meglepődve a hajamba.-Nézd Jackson, erre nehezen tudok válaszolni még is megpróbálok, mert a fele sztorit rosszul tudod.Azt hiszem, vagyis biztos vagyok benne, hogy James iránt már csak barátságot érzek és itt lenne az ideje szakítani, mielőtt még fájna az elválás. Az meg, hogy rád csak barátként tekintek teljesen máshogy van, főleg a mai nap után. Az első pillanatban megtetszettél, mond ki ne veszne bele abba a két gyönyörű mogyoróbarna szembe? 

- Nem erre számítottam. Azt hittem, hogy te Jamest szereted. 

- Már nem.-hajtottam le a fejem

- Tényleg?-emelte fel az állam

- Tényleg.-nyeltem le a torkomban lévő hatalmas gombócot

- Tudod, hogy te vagy a legszebb lány akivel valaha is találkoztam?-simította végig az arcom, amibe teljesen belepirultam.

- Te is helyes vagy.-mosolyodtam el, mire ő is széles mosolyra húzta az ajkait és felém hajolt miközben kissé magához húzott.

- Ez meg mi a jó büdös fene?-kiáltotta el magát valaki idegesen a hátunk mögül, mire mindketten a hang irányába fordultunk.-Guthy, megmondtam, hogy hagyd békén a csajom. Nem voltam talán elég világos?-lépett Jackson felé James, de én közéjük állva megakadályoztam, hogy a barátom laposra verje Jacksont.

- Most mit kell itt jelenetet rendezni Maslow?-vontam fel idegesen a szemöldököm, majd összefontam a karomat magam előtt.

- Milyen jelenetet Liz? Jogom van hozzá nem? Megakart csókolni ez a féreg.

- Fogd be a szád James. Talán meg sem történik ha velem foglalkozol nem a kis Halstonnal.

- Okolj engem. Persze benned meg egy cseppnyi hiba sincsen.-emelte fel a hangját James, és látszott, hogy majd szétrobban a dühtől.-Tudod mit Elizabeth? Menjetek el a jó büdös francba mind a ketten. Egymásnak vagytok teremtve, mindketten gerinc nélküli alakok vagytok. Remélem világos voltam, veled végeztem. Örökre. Nem gondoltam volna, hogy egy ribanc vagy. És még te ócsárolod Halstont. Hát van bőr a képeden? Szánalmas vagy.-indult el lefelé a lépcsőn, de én még az idegességtől már sírva utána kiáltottam

- Én ribanc? Köszönöm szépen James, soha nem gondoltam volna, hogy ezt mondod. Tudod mit, rohadj meg. Vedd el a kis szőke szöszidet engem meg hagyjál békén jó?

- Meg lesz ne aggódj-ordított vissza

- Hogy lehet ilyen?-fordultam Jackson felé sírva

- Mindig is tudtam, hogy James Halstont szereti, amit levágtak Seattleben amikor nem voltál ott. Nem szeretlek ilyennek látni, ne sírj. Miatta nem érdemes. Sokkal jobb ember vagy.-húzott magához, majd a vállába fúrva a fejem lassan megnyugodtam. Annak ellenére, hogy tudtuk otthon mekkora vita lesz ebből, elindultunk hazafelé. Amikor a campingbe értem láttam, hogy James és Carlos éppen az én cuccaimat húzza-vonja.

- Mi a jó istent csináltok a cuccaimmal?

- Na megérkezett a Miss Tökély. Tudod mit? Vagy te mész el innen vagy én!

- Megadom ezt az örömöt Maslow.-rántottam ki a bátyám kezéből a cuccaimat, majd felkaptam azokat, hogy elinduljak.

- Jól elszúrtad te barom.-lökte meg a bátyám Jamest, aki kicsit sem törődve azzal, hogy mit tett bement és utána a színét sem láttam.

- Liz. Gyere vissza.

- Nem. Hagyjál Carlos. Én vagyok a szar, akkor köszönöm szépen nem maradok.

- James ugyanúgy hibás ebben!

- Nem érdekel. Megyek aztán kész.

- Jackson. Vigyázz rá kérlek.

- Bármikor.-lépett mellém Jackson, és átkarolta a vállam

- Remek. Enyelegjetek a képem előtt.

- Most már fogd be James.-sziszegte Carlos, majd búcsút intve nekünk bement a lakókocsiba. Mi pedig elindultunk egy jó messzi sátor felé, hogy ne a szabad ég alatt töltsük az éjszakát.